Előző héten néztem meg a moziban a Doctor Strange filmet, amely nagy hatással volt rám és rájöttem, hogy az alkotók célja tudatosan vagy tudattalanul az volt, hogy közelebb hozzák az embereket a keleti kultúrához, amely nem is sikerült rosszul. SPOILER VESZÉLY a továbbiakban, aki még nem látta a filmet.
Elkeseredettség
Dr. Stephen Strange egy igazi nyugati embert testesít meg a film elején, aki elismert és sikeres a szakmájában és ez mellett lenézi a többi embert. Lényegében minden csak róla szól és ezen igazán nem is akar változtatni. Még is jön egy komoly törés az életében, amely ezeket mindig felborítja, és ezzel nem tud megküzdeni, hanem egyszerűen megtöri.
Elkeseredettségeben egy külső ajánlásra elfordul a nyugati világtól és Katmanduba megy. A mai ember is hajlamos arra, hogy a nyugati vallások kiüresedése miatt, inkább a keleti irányba fordul. Számos példát tudok arra, amikor valaki komoly lelki válságok után eljön jógázni és lassan, de biztosan egyre jobban kezdi érezni magát.
Gyakorlás
Stephennek sikerül bekerülnie a kolostorba és találkozik a mesterekkel és a guruval, akit csak „The Ancient One”-nak hívnak. Már ez első alkalommal hatalmas megvilágosodás élmény éri, amely egyből elindítja őt a számára kijelölt ösvényen. A testi fogyatékossága miatt nehezebb megy a gyakorlás számára és nem tudja elengedni az egoját sem, hanem folyamatosan összehasonlítja magát másokkal.
A jógában nem feltétlenül sikerül találkoznod az elején egy ekkora hatású tanítóval és talán jobb is így. Mivel nem feltétlenül a helyes útra terelne, mint inkább elmenekülnél az egésztől. A gyakorlás, pedig nagyon is fontos és a kedvenc mondásom ezzel kapcsolatban:
„A cipődet és az egodat hagy a termen kívül.”
Sokkal jobban fog menni minden, ha a légzésre és önmagadra figyelsz, mint arra, hogy ki mit csinál. Ezt persze mondani könnyű, de a megvalósítást folyamatosan gyakorolnod kell a mindennapokban.
Titkos tudás, amely bárkinek hozzáférhető
Wong mester igazi egyéniség a filmen és ő könyvtáros is. A nyugati filozófiában népszerű nézet, hogy bizonyos tudáshoz, csak a titkos társaságok és beavatottak férnek hozzá. Ezzel szemben a filmben már kezdőként bármit olvashat Strange a könyvtárból, maximum nem ajánlott. A kedvenc részeim egyike volt, amikor a könyvből csak egy részt olvas el és nem látja át az összképet, de még is megpróbálkozik vele. Sajnos az egod miatt te is biztosan átélted már, hogy milyen, amikor a veszélyek rész kimarad, és csak fejest ugrasz.
A jóga órák végén mindig bátorítom az embereket, hogy merjenek kérdezni, mert a tudás, amit birtoklok, azt szívesen továbbadom nekik is. Természetesen ezek csak apró kirakós darabok és az egész megértése a saját gyakorlásodon keresztül vezet.
Varázstárgyak és kézmozdulatok
A másik kedvencem repülő csizma, és köpönyeg és a többi varázstárgy, amelyek inkább utaltak a többi Marvel filmre, ahol minden karakternek kell lennie valaminek, amihez hozzá tudjuk őket könnyen rendelni, például Thornak van kalapács, vagy Vasembernek menő páncélja.
A jógában is vannak varázslatos kézmozdulatok, igaz nem tudunk ezekkel kaput nyitni egy másik helyszínre, amelyeket mudráknak nevezzük, vagyis (szanszkrit mudrā, मुद्रा, jelentése „pecsét”, „jelzés” vagy „kézmozdulat”; tibeti csakgya, ཕྱག་རྒྱ་) szimbolikus vagy szertartásos kézmozdulat vagy kéztartás. Egyes mudrákat ugyan egész testtel végeznek, de a legtöbb mudrát kéz- vagy ujjmozdulatot takar. A mudrá spirituális mozdulat, a hitelesség energetikai pecsétje, amelyet a dharma és a taoizmus hagyományaiban használnak az ikonográfiákban és a spirituális gyakorlatokban. Száznyolc mudrát használnak a hagyományos tantrikus szertartásokban.
Alap mudrá: Csin mudrá
Mindkét kéz hüvelyk és mutatóujja összeér egy kört formázva, a többi ujj nyújtva van. A kezek tenyérrel felfelé állnak a combokon vagy térdeken, miközben a gyakorló sarokülésben ül. Ez a mudrá aktiválja a rekeszizmot, mivel a rekeszizom belégzéskor kifelé nyomja a belső szerveket a medencecsont irányába. A bölcsesség elérésének a kéztartása, az egyén egyesül az világegyetemmel.
Halálfélelem
A film során két külön formában találkozunk a halál félemmel. Az egyik alkalommal maga a „The Ancient One” fél a haláltól és nagyon hosszú időn keresztül nem akarja elengedni az anyagi világot, mert úgy érzi, hogy még tennie kell valamit. A filmben van egy csodálatos pillanat, amikor megbékél, de még akkor is egy kicsit az egoja kerekedik felül és még mindenképpen beszél Stephennel. Szép lezárása az ő szerepének, hogy a végén sikerül elmennie.
A másik halálfélelem, pedig teljesen ellentmond a jóga tanításainak. Kaecilius mester, mint fő gonosz meghal a film végén, de nem feltétlenül. Az utolsó végső csatában nem leszúrják, vagy hasonló, hanem egyesül a közös tudattal. A meditáció végcélja, hogy engedjük el az egonkat és egyesüljünk egy közös tudattal, amely mindannyiunkban benne lakozik, csak nem érjük el túl könnyen. Ebből a nézőpontból Kaecilius mesternek a legboldogabbnak kellene lenni a végén, mint a képen.
Bármelyikünk bármelyik pillanatban meghalhat, és érdemes itt elgondolkodni azon, hogy mennyire állunk erre készen, mennyire tudunk mindent itt hagyni zokszó nélkül, és továbblépni egy új létezés felé. Vajon tényleg félünk-e a haláltól, vagy valóban sikerült leküzdenünk ezt a parát? Patandzsali szerint a halálfélelem gyökere a tudatlanságban leledzik, és ha ezt sikerül lecsökkentenünk, és megszüntetnünk, akkor felül tudunk emelkedni a halálfélelmen.
Görcsös ragaszkodás elengedése
(A képen egy mindfulness technika látszik. Keleten a templomok előtt vannak ilyen apró harangok, amelyeket ha megforgatsz akkor csodálatos dallamot adnak, vagyis ilyenkor felébresztenek, hogy a jelenben legyél)
Számomra a legnagyobb csavar a filmben az utolsó jelenet volt, amikor még mindig remegett a keze Doctor Strange-nek, de mégis kiérdemelte a mesteri címet és elfogadta, hogy ezzel kell továbbélnie.
Az életünk egyik legnehezebb kihívása, hogy elfogadjuk a képességeinket és önmagunkat, olyannak amilyenek vagyunk. Ne akard magadat görcsösen megváltoztatni, inkább tanulj meg együtt élni és szeretni önmagadat.